Sajnos nem csak mi kerültünk abba a helyzetbe, hogy munka és pénz nélkül valahogy mégis meg kell teremtenünk a mindennapi betevőt.

Igaz szerencsések vagyunk, mert ahol lakunk van kert, ahol ültetni lehet és elég hely, hogy apróbb állatokat tartsunk. Vannak tyúkjaink és tartunk nyulakat. Az állatok beszerzése még akkor történt, amikor volt még némi keresetünk.

Ma már nem veszünk húst a boltban, azt esszük ami itthon felnő. A kert pedig adja a zöldséget, némi gyümölcsöt. Nem permetezünk, így csak a levegőből, esőből kerülhet a zöldségbe olyasmi, amit nem szívesen ennénk meg. Igaz a cseresznye kukacos.

És megtanultam kenyeret sütni. Rájöttem, hogy szinte semmiből is lehet főzni, ráadásul finomakat is. Vannak húsmentes napok, bár én alapvetően húsevő vagyok és pár napnál tovább nem bírom hús nélkül, ingerült leszek, mint aki most szokik le a dohányzásról.

Talán segít másoknak is, amit megosztok, hogy a családi asztalra ételt tudjanak tenni, finomat, kevés pénzből.

És hogy aki bátortalan és nem ért sem a kertészkedéshez, sem az állattenyésztéshez, de kertje, terasza, erkélye, némi helye van, az is kedvet kapjon ahhoz, hogy kipróbálja, tud-e magának ennivalót termelni.

És persze néhány olcsó, de finom étel elkészítését is leírom, próbáljátok ki.

A múlt

Vidéken születtem, mindig kertes házban laktunk. És ahogyan az lenni szokott, veteményes, háziállatok.

Gyerekként csak azt láttam, hogy mindig csinálni kell valamit. És persze lusta voltam. Ma is az vagyok.

Az állatokat mindig szerettem, így azt hogy a nyuszikat, tyúkokat, galambokat etetni és itatni kell beláttam és meg is csináltuk, amit kellett a bátyámmal együtt. De a veteményes ....

Ha gyomlálni kellett, minden szál zöldnél megkérdeztem anyut, hogy ez most gaz vagy hagyjam itt, mert pl. petrezselyem? Anyám persze a tizedik kérdésnél olyan ideges lett, hogy elzavart és adott valami más feladatot.

Akkoriban az volt a leggyakrabban elhangzott kijelentésem:

Hát kertész nem leszek!

(Mégis sok minden megragadt a fejemben, ami később, mikor szükség volt rá előjött.)

Gimiben kollégista voltam, utána pedig felköltöztem Budapestre. Ott pedig nincs kiskert. Az állatok iránti szeretetemet lakásban tartott kutyával, hörcsöggel, papagájjal, teknőssel éltem ki. És vettem éves bérletet az állatkertbe, ahová lehetőség szerint 2-3 hetente el is mentem. Zöldség néhány szerencsétlen, mindent tűrő szobanövény volt a lakásban.

Enni azt ettem, amit készen kapni lehetett. Persze szerettem étterembe járni, amikor tehettem, és néha főztem is magamnak, de ez leginkább jól fűszerezett sülthús és hasábburgonya volt. Gyors, egyszerű és szerettem.

A jelen

2005-ben vidékre költöztem kertes házba a bátyámmal és kutyámmal, Brekivel együtt.

 

 

Nagy kert, évek óta nem is használták. Valahogy be kellett lakni.

Elől virágoskert, hátul a veteményesnek való néhány gyümölcsfával, eperrel. És sok-sok fű, néhol félméteres. (Ez ma is előfordul, mint már említettem lusták vagyunk.)

 

 Télen szép a kert, a hó mindent eltakar.

 

 

Oldal: Kertemből a tányéromba
Kertemből a tányéromba - © 2008 - 2025 - kertembolatanyeromba.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat